A Baktay Ervin Asztrológiai Egyesület


ASZTROMETEOROLÓGIA
Bevezetés az asztrológiai időjárás elemzés titkos rendszerébe Henry Coley segítségével, Maginus munkája alapján. Írta, fordította és a képleteket készítette Szathmáry Adrienne I. T. A. (Institute of Traditional Astrology)

Gyakorlat és példahoroszkópok

Bevezetés

Ha összehasonlítanám a mai meteorológusok munkáját az ősi asztrometeorológia módszereivel, sok hasonlóságot találok.
Mivel is dolgoznak a mai időjósok? Rendelkezésükre állnak szél térképek, amelyek adott időszakra elkészítve mutatják az aktuális szélerősséget, szélirányokat a különböző magasságokon s egy adott földrajzi helyen. Szintúgy készítenek csapadék térképeket és hőmérséklet térképeket egy adott földrajzi helyre és időre. Mindezeket ma már a számítógépek készítik műholdak, radarok, légnyomásmérők és egyéb műszerek segítségével. Ezeket értékelik ki aztán, s ettől van az, hogy eltérő elemzések alapján eltérő jóslatok születnek.

De nézzük meg mi áll a szerény asztrológusok rendelkezésére. Még mindig a jól bevált antik módszer, semmiféle radar és műszeres segítség nélkül, azaz marad a csillagos ég. De mi is tudunk készíteni térképeket, jobban mondva, képleteket a Levegő mozgásáról és változásáról, és tudunk készíteni Hőmérséklet és Csapadék térképeket is.

Tehát: Az asztrológiai időjárás előrejelzésekhez a következő különféle képletek állhatnak rendelkezésünkre:
– A Hőmérséklet képletet úgy és akkor állítjuk fel, amikor a Nap belép valamelyik kardinális jegybe (pl.: Kos, Rák, Mérleg, Bak jegyeibe),

az épp aktuális idő és helyszín szerint.

Ez egyben a „Mester szalagunk” is, azaz az évszak alap időjárási képlete, de azért ne keverjük össze ezt a negyedéves, kvartál-képletekkel.)

– A Szél térképünket, azaz a Levegő mozgásának képletét akkor állítjuk fel, amikor a Merkúr, a levegő elem ura belép egy következő jegybe, tehát minden egyes jegyváltásakor. (Mind direkt és retrográd irányban!)

– A Csapadék térképet a holdfázisokra készítjük el. Tehát Újhold, Első Negyed, Telihold, és Második Negyed idejére.

Az ezekben a képletekben előforduló olyan fényszögek, melyek az adott Aszcendenst egzaktan érik, általánosságban már jelölik az időjárást. Amint tranzitban érintik az Asc.-t, változásokat mutatnak az időjárásban. (akár egy napon belül is).
Amikor több különböző planéta tömörül egy helyen, egy s ugyanazon időben, akkor az idő rosszra fordul. (Főleg, ha minél ellentétesebb a természetük)


A Planétákról:

A Nap száraz és forró, de villámlásokat is produkál. Ő a hőmérséklet indikátorunk, a Keletről fújó szél.
A Nap tavaszias jegyekben:          Kos, Bika, Ikrek  = forró és nedves
         nyárias jegyekben  :      Rák, Oroszlán, Szűz = forró és száraz
         ősszel                  : Mérleg , Skorpió, Nyilas = hideg és száraz
         téli jegyekben       :       Bak, Vízöntő, Halak= hideg és nedves


Hold: Hideg és nedves. A csapadékért és a páratartalomért felelős. Szaturnusszal hideg idő, Jupiterrel mérsékelt, enyhe, Marssal szeles és pirosas felhőket hoz, Vénusszal és Merkúrral záporok és szél. Amelyik planétához közeledik, olyan természetű szelet mutat, de leginkább az Észak felé tendáló szélirányt jelzi.

Merkúr: Hideg-száraz és szeles. Amelyik planétához éppen applikál, azt a szelet mutatja. Orientálisan forróságot, okcidentálisan szárazságot ad.

Vénusz: Hideg-nedves. Kiegyensúlyoz. A hideg, hűvös időjárást felmelegíti, a forrót lehűti, s viharokat lecsendesíti. Mérsékel. Orientálisan meleg és nedves, okcidentálisan nedves. Déli szél, mely meleg s nedves.

Mars: Forró és száraz, de ha támadott, akkor tud nagyon hideg is lenni. Ő is használható hőmérőként. Pirosas felhők, villámlás, mennydörgés és egészségtelen levegőt mutat. Orientálisan forró és száraz, okcidentálisan száraz és kevésbé forró.

Jupiter: Meleg-nedves, kellemesen meleg és szellős. Orientálisan meleg és nedves, okcidentálisan nedvesebb. Északi, Északkeleti szél.

Szaturnusz: Hideg-száraz viharos és extrém időt is tud okozni: forróságot, aszályt, fagyokat és nagyon csapadékosat. Orientálisan hideg és száraz, okcidentálisan szárazabb. Keleti szél.

Általánosságban elmondható, hogy a Vénusz és a Jupiter a jó idő felelős, s a Mars és a Szaturnusz a rossz idő felelős. Az előbbiek harmonikus fényszögei ill. kapcsolódásai általában szép időt eredményez, míg ez utóbbiak feszült találkozásai mindig rossz, kellemetlen időt hoz.

A régiek még nem használták az újonnan felfedezett külső planétákat, nem is volt rájuk szükségük, ezért őket az ősi módszer alapján nem szükségszerű figyelembe vennünk. Mindenestre kezeljük úgy őket, mint rosszindulatú állócsillagokat, ha a képletben kiemelkedő szerepet kapnak, vagy fontos helyen állnak. Hatásuk azonban szinte mindig negatív.

C. C. Zain ezeket írja róluk:

Uránusz     – hideg, felelős a hirtelen hőmérséklet változásért. Heves szélroham és széllökés.

Neptunusz    – szeszélyes időt hoz, köd, por, füst, szmog stb.

Plútó    – hűvös, inkább fagyos, szellős és nedves, ha szóhoz jut, rossz időt hoz.
Az asztrometeorológia külön megér egy tanfolyamot, mert kissé más szempontokat és szabályokat kell követni, mint más képlet-elemzéseknél.

Nagyon nagy jelentősége van
– a felkelő jegynek,

– a felkelő csillagnak és planétának

– fontosak az együttállások és a nehéz fényszögek (kvadrát, oppozíció), mert ezek hoznak eseményt. Pl. zivatart, esőt, szelet vagy időváltozást.

– az adott képletben szerepelnek-e azonos deklináción tartózkodó planéták, azaz párhuzamos fényszögűek (parallelfényszög). Lásd: 2007. július 20-i „Hőség”-képletben Nap–Merkúr azonos deklinációs fokon, s a 2006-os nyári kvartálban a Hold–Vénusz, illetve a Mars–Szaturnusz. Ezek mindig szélsőséges időjárási körülményeket jeleznek előre (a meteorológusok ezt szignifikáns jelenségeknek hívják – rövidítve: Sigmet)

-a helyszín, tehát a IV. ház csúcsának jegye és ura
Egyszóval kell egy kicsit csillagászkodni és kutatgatni, tapasztalatokat gyűjteni a csillagok időjárásra való hatásáról. Ez is egy rég elfeledett és kevesek által alkalmazott téma.

Meteorológiai képletet többféle asztrológiai módszerrel állíthatunk fel, attól függően, hogy mit szeretnénk tudni.
Vannak az általában ismertebb negyedéves, azaz kvartál-képletek. Ezeket minden évszakban felállíthatjuk. Az első alap képletünk a tavaszi kvartál-képlet, melyet minden évben a Napnak a Kos jegyébe lépésének idejére állítunk fel. Ez alapján felállíthatunk nyári, őszi és téli kvartálokat is, a Nap Rák, Mérleg ill. Bak jegyébe lépésének idejére. De a hangsúly itt a főtengelyeken van. Ha ugyanis a tavaszi képletünk tengelyei fix, szilárd jegyekbe esnek, akkor az hosszútávra, akár az egész évre előre meghatározhatja az adott hely időjárását. (A fix jegyek adják a leglassabb és leghosszabb kifutású időtartamot, tehát sokáig elhúzódó időszakra vonatkoznak). Ha a kvartál-képletünk főtengelyei történetesen változó minőségű jegyekbe esnek, akkor az közepes hosszúságú időtartamot, érvényességet jelez, tehát ekkor elég ezután egy őszi kvartál-képletet felállítanunk. Ha a tengelyek egy kvartál-képletben kardinális jegyekbe esnek, ez nagyon gyors időváltozást, tehát rövidebb kifutású időtartamot mutat, ezért ebben az esetben érdemes már a következő negyedévre, mondjuk a tavaszi után egy nyári kvartál-képletet is felállítani (amikor a Nap a Ráktérítőnél jár) etc.

Fent említettem a ciklusokat meghatározó szél, csapadék és hőmérséklet képleteket, amelyek a Merkúr, a Nap és a Hold ingressziós képletei. Ezeket esemény képletként elemezzük.
De felállíthatunk adott eseményre ill. kérdésre és időpontra is képleteket, ha egy konkrét esemény idején lévő időjárásra vagyunk kíváncsiak. Ezek lehetnek napfelkelte vagy horary-képletek. (Ugye milyen sok eszköz ill. térkép áll a mi rendelkezésünkre is?

Ha horary kérdésben találnak meg minket az érdeklődők, akkor a legfőbb szempontok, amelyeket figyelembe kell venni a következők:

1. Érvényesség. Figyeljük meg, mely planéta az óra ura, mert az legtöbb esetben nagy befolyással van a kérdés megválaszolásában.

2. Horary-kérdéseknél, ha egy adott esemény idején lezajló időjárásra szeretnénk választ kapni, mindig a kérdezett eseményt leíró házcsúcs jegyét és ennek urát vegyük elő; jegybéli pozíciója, esetleges együttállásai vagy oppozíciója, kvadrátja nagyban befolyásolja az időjárás jellegét, hőmérsékletét. Pl.:

– ha szabadtéri rendezvényre, kirándulásra, sport vagy szabadidős tevékenységet érint a kérdés, akkor az 5. ház jegyéből és urának helyzetéből induljunk ki. (pl.: ha tudni szeretnénk, hogy egy fontos foci meccsen milyen idő lesz, akkor is az 5. házat vesszük elő.),

– ha történetesen egy temetés alatti időjárásról szeretnénk információt, akkor a IV. házcsúcs jegyét és urát kérdezzük. (temetés=földbe tétel, végső nyughely),

– utazással, külföldi vagy tanulmányút, akkor a 9-es házcsúcs urát,

– esküvő 9-es ház (mint jogi ceremónia, Isten háza),

– ha a kérdés ünnepnapokra vonatkozik, pl.: Karácsony vagy Húsvét, Pünkösd stb, akkor ezek, lévén vallási jellegűek, szintén a 9. ház témakörébe kerülnek.

– de pl.: a gyerekekről, s az ajándékozásról szóló Mikulás napja és ebben az értelemben a karácsony is az 5. házhoz soroltatik.

3. Ki kell értékelni esszenciális erősségét az adott planétának, hogy megtudjuk mennyire cselekvőképes és milyen a természete.

4. Fontos szempont, ha főjelölőnk egzaltál egy másik időjárási tényezőt befolyásoló planétát, vagy annak terminusában áll.

5. Mindig értékelni kell, hogy planétánk orientális vagy okcidentális pozícióban áll-e, ill., hogy a horizont felett vagy alatt tartózkodik, és melyik kvadránsban. Az orientálisan álló planéták – főleg Merkúr és Vénusz, mindig száraz jellegűek, a horizont felett állók, főleg az I-es kvadránsban szintén a száraz jelleget hangsúlyozzák. Az okcidentálisan, a horizont alatt és a II. IV. kvadránsokban tartózkodók pedig általában nedves jellegűek. Ezt persze még befolyásolják a jegyek alaptermészetei is.

6. A Nap ekliptikai helyzete mindig figyelembe veendő – az adott évszak szerint. Ezenkívűl, a Hold távolodó és közelítő fényszögei, fényátvitele (mitől távolodik, s mihez közelít).

7. Elsősorban a horizont felett álló planéták cselekvőképesek az időjárás formálásában.

8. A tengelyek információt adhatnak arra vonatkozóan, hogy konstans, stabil, fix a jelen időjárásunk (fix tengelyek), gyors változásra számíthatunk (kardinális tengelyek) – főleg ha a planéták jegyváltás előtt is állnak –, vagy ha változó tengelyeket kapunk, akkor az az időjárásban változékonyságra utal. Az Asc. jegye, mint horizont fontos!

9. S utoljára, de nem utolsó sorban, fontos figyelembe venni az időjárást befolyásoló állócsillagokat.
Lilly így írja: „Ha egy planéta egy jegyben egyes egyedül tartózkodik, és semmilyen más planétától nem kap befolyást abban a jegyben, azt a planétát vadnak és kegyetlennek nevezi.” (ez „ferális” bolygó, amelynek hatása kiszámíthatatlan, szeszélyes és váratlan. Ez az időjárásra is ugyanígy érvényes Tehát igazából ez sem szerencsés).

– A Szaturnusz, és a Mars orientálisan szerencsésebbek, okcidentálisan gyengébbek, károsodottak. Ők lehetnek szerencsések és jó hatásúak, ha orientálisak, nappal a látóhatár fölött állnak, ha a Holdcsomóponttal együttállnak egy szerencsés házban, vagy ha ugyanitt a szerencseponttal állnak együtt, direkt haladásúak, vagy kölcsönös recepcióban állnak egy jóindulatú planétával.

– A férfias planéták a férfias fokokon és férfias háznegyedekben szerencsésebben hatnak, és akkor is, ha orientálisak a Naptól (pl. Mars, Szaturnusz, Jupiter is), tehát, ha a Nap előtt kelnek fel.

– Kártékony bolygó jóindulatúvá válhat, ha egy erős, jóindulatú planétával recepcióban áll.

1. példaképlet – Kérdőképlet

Kérdés: Érdemes-e elvinni a kedvesemet pénteken a Vidámparkba, vagy elmos bennünket az eső?

Ideje: 2007. augusztus 29. 09:28. Helye: Budapest

Előzmény: Egész héten változékony, borús, esős idő volt, s a meteorológia péntekre is esős időt mondott.
Asc: Mérleg 13° 28’, a kérdező fiút a Vénusz jelöli. (Kedvesét a VII. ház ura, a Mars).
Főjelölők: Mivel szabadidős tevékenységre, szórakozásra kérdeztek rá, ezért az 5. házcsúcs urát kell az időjárás szempontjából elővennünk. Ez itt a Szaturnusz, a Vízöntő jegy ura.

Milyen időt jósol Szaturnusz?
– Szaturnusz tüzes, forró jegyben áll, az Oroszlánban. Maga a bolygó ugyan hideg természetű, de a
– tüzes Oroszlánban exil és peregrin, tehát nem igazán tudja saját magát adni.
– Orientális, tehát száraz s ennek az Oroszlán jegye sem mond ellent.
– Az I-es kvadránsban áll, amely pozitív, tehát száraz természetű. (A horizont felett).
– Együttáll a Regulus állócsillaggal.
– A Mars terminusában áll, mely szintén forró természetű planéta; jelenleg az Ikrekben tartózkodik.
– Éppen jegyváltás előtt áll, sebessége igen gyors. 11-es házbeli helyzete szintén fokozza cselekvőképességét.
– A Nap száraz jegyben tartózkodik, Merkúr terminusában, mely uralomban áll és a Szűz száraz jellegét hangsúlyozza.
Itt mondhatnánk, hogy Merkúr okcidentális, tehát nedves, de itt a horizont felett állva, az I-es kvadránsban, csaknem kombusztaként inkább a száraz jelleg győz. Nap is őt egzaltálja… Saját magát hozza, hisz uralomban van.
– Az óraúr, a Jupiter, szintén tüzes jegyben, magabiztosan áll.
– Nézzük meg, van-e egzakt együttállás, kvadrát, vagy oppozíció a képletben.

Mire gondol a kérdező?
Hold a Halakban, a 6. ház csúcsán, nagyon vizes helyen van. Arra gondol, hogy vizes lesz, elázik – mindketten bőrig áznak – kettős jegy. (Utalhat még a jelen időjárásra is, a kérdés feltevésének idején, ami nagyon esős, zivataros volt.) Nem akar megfázni, beteg lenni. Halak Hold bizonytalan, kételkedik. A Mérleg pedig mérlegel. De a retrográd Vénusz sem tud dönteni.

A következő választ adtam: Száraz, jó idő lesz, tehát javaslom, nyugodtan menjetek el. A péntek reggeli órákban még erősen dunsztos, párás idő lesz, (páratartalom 87%), de 10 után a pára kezd kitisztulni, a nap folyamán túlnyomórészt száraz, meleg, izzasztó idő lesz. Fülledt meleg, szép, kellemes, száraz napos idő. Főleg du. 2-3 óra körül feléled a gyenge Ny-ÉNy-i szél, több felhő állhat össze, és kissé beborulhat. De eső nem valószínű. Az este is száraz, szép, meleg idő. Szombaton hasonló, és vasárnap is még száraz idő várható, de akkor már számolni kell a hidegfronti hatással. (Szaturnusz átlépése a Szűzbe.)
Ez elég nagy merészség volt részemről, mivel az előző 3 nap szinte folyamatosak voltak a záporok, zivatarok, szinte állandóan ömlött az eső. Ezt a jelen időt mutató Halak Hold jól is illusztrálja. (Együttállása Uránusszal szinte klasszikusan írja le a zivatartevékenységet és az esőt.) A meteorológia is esőt mondott péntekre az előrejelzésben. A pénteket megelőző csütörtök este még mindig ömlött a záporeső. Tehát nagyon izgultam, mi lesz ebből
A végeredmény: Péntek reggel párás, de csendes, csapadékmentes időre ébredtünk. Az ég kitisztult, csak magas szintű cirruszokat láttam. Reggel gyengén de már sütött a nap. Egész nap gyönyörű, napos idő volt, a páratartalom igen magas 87%-os volt, a hőmérséklet 25° C.

A szélirányok és azok meghatározása:

 A szelek előrejelzése nehéz és nagyon sok körülménytől függ, mert amennyire sokfélék, olyannyira változékonyak. Mégis hozzárendelték őket egy-egy megfelelő planétához, minthogy: a Szaturnuszhoz és a Naphoz a Keleti szelet rendelték, a Jupiterhez az Északit, a Marshoz és a Holdhoz rendelték a Nyugati szelet, a Vénuszhoz pedig a Délit.
Az összes planétához viszonyítva a Merkúr semlegesnek tekintendő. Hatása aszerint ítélendő meg, hogy milyen együttállásba és aspektusba kerül bármelyikükkel, mert pl.: ha a Szaturnusszal kerül konjunkcióba vagy aspektusba, akkor borús, felhős és esős időt eredményez, erős széllel. Ha a Jupiterrel, akkor némi esőt és meleg szeleket, és ha a Holddal, vagy a Vénusszal, akkor nedves párás szelet.
Ha Merkúr – lévén stacionárius vagy retrográd, vagy amikor éppen elhagyni készül egy jegyet és egy másikba lép át, vagy amikor megváltoztatja a szélességi fokát (latitude), akkor ezt rendszerint hatalmas szelek követik.
Szaturnusz amikor jegyet vált akkor sok egybefüggő napig megváltoztatja az időjárást, legfőképpen, ha Északi szélességi fokon tartózkodik. A Földközeliségét és a Földtől való távolságát (Apogeon, Perigeon) szintén szükséges figyelembe venni, valamint úgyszintén azokat a jegyeket is, amelyekben a planéták tartózkodnak.az Észak-keleti szél és a Földies jegyekhez a Dél-keleti sze


 ÉGTÁJ                  HÁZ   JEGY
Kelet-délkelet         12. Nyilas
Kelet                     I.  Kos
Kelet-északkelet      2.  Oroszlán
Észak-északkelet      3.  Skorpió
Észak                     IV. Rák
Észak-északnyugat   5.  Halak
Nyugat-északnyugat 6.  Vízöntő
Nyugat                  VII.Mérleg  
Nyugat-délnyugat    8.  Ikrek
Dél-délnyugat         9.  Szűz
Dél                        X.  Bak
Dél-délkelet            11. Bika

A kvadránsokat irány meghatározásra ritkábban, s csak a Hold esetében használhatjuk, abban az esetben ha a Hold elég erős a képletben, s ekkor kvadránsbéli elhelyezkedése irány meghatározó lehet. Asc-től az MC-ig van KELET, az MC-től a Desc-ig van DÉL, a Desc-től az IC-ig NYUGAT, s az IC-től az Asc-ig van ÉSZAK. Tehát a Hold szerint az Asc. és a tüzes jegyek jelölik a keleti irányt (Kos), az MC és a földies jegyek jelölik a déli irányt (Bak), a DC és a levegős jelek jelölik a nyugatot (Mérleg), az IC és a vizes jegyek jelölik az északot (Rák).A kvadránsok szerint csak a fő sarokpontok által kijelölt irányt tudjuk meghatározni. Köztes irányok meghatározására nem alkalmas. Ezeket általában, és elsősorban a zodiákus jegyek általi irányok jelölhetik, és ezen kívűl másodsorban, a házak is lehetnek irány meghatározók, az alábbi táblázat szerint. W. Lilly is ezt használta, márpedig ő mindig megtalálta az elveszett elkóborolt macskákat vagy tárgyakat; egyelőre tehát hinnünk kell neki. Az újkori asztrológia sajnálatos módon összemosta a házak és jegyek jelentőségét, így a háznegyedek sorrendjét is összemosták a nappálya sarokpontjai közé szorult állatövi negyedek sorrendjével, így az első kvadránst a Kos = I. házból kiindulva a Rák = IV. házig számítják stb.

II. példaképlet – Kérdőképlet

Melyik ruhát vegyem fel a temetésre?

Ez a Kérdő képlet jó példája a horary asztrológia alapszabályának, amit mi egyszerűen csak „KISS”-nek hívunk: („Keep it short and simple!”, Fogjuk rövidre, s egyszerűre!)

Előzmény: Nagynéném egy idős, távoli rokona temetésére készült, Hajdúböszörménybe. Mivel utazással is járt az esemény és nagyon változékony, esős volt ez idő tájt az időjárás, a kérdés valójában úgy szól, hogy milyen idő lesz a temetésen, azaz a szép, nyári ruháját vegye-e fel, vagy a melegebbiket?

Kérdés időpontja: 2007. aug. 27., 22:47, Helye: Budapest.
Óra ura: Szaturnusz.

Érvényessége: Hold, az óraúr uralma alatt áll a Vízöntőben.

Mivel egy temetésről van szó, ezért elsősorban a képlet IV. házát kell figyelembe venni, hisz ez az életvég, s a földbe tétel háza is.
A IV. házcsúcs ura a Nap (Oroszlán jegye). Tehát a temetés idején az időjárásra a Nap utal. Nap a földies Szűzben áll, Merkúrt egzaltálja, de egyben el is égeti. Mivel ő a legforróbb planéta, már önmagában erős az utalás arra, hogy mérsékelten meleg, száraz, napos idő lesz (száraz-hideg jegyben áll). Bezártan. A Vénusz jelenléte is erre utal, szép időre s mivel a Vénusz a női ruhák természetes jelölője a horaryban, ezért az Oroszlán jegyében nem kétséges, hogy a nyári alkalmi ruhát mutatja, mint választást és a szép napsütéses időt. Horaryban a planéták főnevekként, a jegyek pedig melléknevekként értelmezhetők.
Az országos esőre és fronthatásokra a képletben a Mars–Nap, Merkúr–Jupiter kvadrát-oppozíció utal.
Végeredmény: Szinte hihetetlen volt. Az egész országban folyamatosan esett az eső egész nap. Az időjárás jelentés is egész napra országos esőt várt. A nagynénémék még reggel indultak el Pestről autóval a szakadó esőben. Mire odaértek Hajdúböszörménybe, negyed 11 felé kisütött a Nap és a temetés alatt is végig, nagyon szép napsütés volt és meleg. /Nap bezárt jegyben jelzi az elszigeteltséget/. Még a temetésre szánt 100 galambot is szélnek tudták ereszteni (Apropó, Vénusz, mint galamb természetes jelölője ott áll a IV. házban). A temetés és az idő is nagyon szép volt. (Merte volna ezt egy meteorológus bevállalni?)


III. A Szaturnusz jegyváltása:  2007. szeptember 02., Bp., 15 óra 51 perc 17 msp (14:16–17:26-ig 00° 00’-00° 01’)

Asc: 00° 17’ Bak.
Hatása: hirtelen hőmérséklet csökkenés (10° C-szal esett a hőmérséklet), több napig tartósan borult idő, szürke, felhős ég, az évszakhoz képest sokkal hidegebb idő +12–15° C. Szinte állandóan esik az eső. Sokan még a fűtést is bekapcsolták.
Szaturnusz, amikor jegyet vált akkor sok egybefüggő napig megváltoztatja az időjárást, legfőképpen, ha északi szélességi fokon tartózkodik. A földközeliségét és a Földtől való távolságát (Apogeon, Perigeon) szintén szükséges figyelembe venni, valamint úgyszintén azokat a jegyeket is, amelyekben a planéták tartózkodnak.
IV. A 2006-os tűzijáték – eseményképlet
Mivel ez egy esemény képlet, ezért nézzük meg a gyakorlatban, hogyan tudjuk hasznosítani a hosszútávú előrejelzésekhez időjárási előrejelző térképeinket, jobban mondva képleteinket.
A felhasznált képletek:
– 2006-os nyári kvartál – 2006. jún. 21., Bp., 13 óra 26 perc 13’’.
– Megelőző holdtölte – 2006. aug. 09-én, 12 óra 53 perc.  
– Ingressz Merkúr – 2006. aug. 11., Bp., 06 óra 10 perc.
Budapest alapképlete: 1873. okt. 25., 10 óra 42 perc. AC: 17°56’ Nyilas, Hold 17°20’ Nyilas.


1./ 2006-os nyári kvartál képlet, amelyben már találhatunk utalásokat.

A nyári Quartál képletben, ami egyben júniusi hőmérséklet térképünk is, kiemelt helyen áll s azonos deklinációs fokon a Mars és a Szaturnusz. Mars deklinációja +18°47', Szaturnuszé +18°43'. A párhuzamos fényszögön kívül még orbison belüli, testi együttállásban is vannak, a tüzes Oroszlán jegyében. E két planéta együttállása már önmagában is nagy kontraszt, heves zivatartevékenysére és jégesőre is utal. Ezt fokozza még a velük pontos kvadrátban álló Jupiter, aki még azonos szélességi fokon is áll a Marssal. A vele szemközt álló Hold pedig szintén azonos deklinációs fokon áll a Vénusszal! Tehát a párhuzamos fényszögek szerint van egy Mars-Szaturnusz paralell együttállásunk, és egy Vénusz-Hold paralell együttállásunk is. A hab a tortán a Merkúr, aki elevál az MC-én, s a Nappal együtt azonos szélességi fokon állnak. A Szaturnusz, Mars egzakt kvadrátban áll a Jupiterrel s a Hold is csatlakozik hozzájuk oppozíciójukhoz, s kvadrátjukhoz közelítve, tehát egész nyáron szélsőséges időjárási jelenségekre számíthatunk, melyek az előbbi bolygókapcsolatok alapján és a képlet főtengelyeinek kardinális jellegéből adódóan gyorsan kialakuló, heves zivatar tevékenységre utalnak, hirtelen feltámadó, erős széllel.
A hőmérséklet tekintetében a Mars Oroszlánbéli helyzete, mely természetével azonos, a Merkúr és a Vénusz orientális helyzete alapján magas hőmérsékleti értékekkel kell számolnunk, melyet a hidegért felelős Szaturnusz erősen gyenge helyzete miatt szinte semmi nem hűti le. Ezért az átlagnál jóval magasabb hőmérséklet várható, s ez a Szaturnusz tekintetében- mely több, mint 2évig tartózkodik egy jegyben, még a jövő évre is fennáll. Valóban így is volt, hisz a 2006/2007-es esztendőkben átlag feletti hőségekkel kellett számolnunk, még télen is.
A csapadékmennyiség a szélsőséges időjárás, zivatartevékenységekből igen jelentős mennyiségre utal, hisz a Hold a Bikában, saját magát egzaltálja. A nyár folyamán adódó csapadékra pedig a mindig aktuális Hold-térképeink adnak tájékoztatást. (egyhetes ciklusok és 28napos ciklusok s az adott napé)


  2./   Ha ránézünk a 2006. Aug. 09-i megelőző Holdtölte képletre,

- ez egyben a következő 28napos ciklusunk csapadék térképe is,- láthatjuk, hogy Mars-Jupiter ugyanazon a szélességi fokon állnak, s hozzájuk csatlakozik a Vénusz s a Szaturnusz is. Négy planéta áll ugyanazon a szélességi fokon! S emellett még egy szélességen áll a Merkúr a Nappal is. De figyelemreméltó az Aug. 16-i első negyed képlete is, mely egzakttá válásakor az Oroszlán Asc-sét hozza fel a horizonton, s az egzakttá váló nehéz fényszögek, s a Bika Hold hatására jelzi, hogy egész időszak alatt heves zivatar tevékenységgel kell számolnunk. Fontos, hogy figyeljünk oda a tendenciákra, a Hold mozgása során kialakuló egzakt fényszögkapcsolatokra, akár egy adott nap folyamán is, mert az az esemény aktivizálódását mutatja.


   3./  Ha hozzávesszük a Merkúr ingressz képletünket,

ez már igencsak mond valamit!

Merkúr jegybelépése az Oroszlánba.

Időpont: 2006. aug. 11. 06:10 perc.
Óraúr: Vénusz, Vénusz napja.  Asc: Oroszlán 24. foka.

Figyelemreméltó a Mars–Hold partill oppozíció, Hold közelít az Uránusszal való együttálláshoz, mindez épp napfelkeltekor, Vénusz nemsokára szintén jegyet vált, s jól látható már előre, hogy a fényátvitel és a kollekció is meg fog történni. Ebben a képletben a leginkább a planéták, s elsősorban a Merkúr sebességére kell odafigyelnünk, melyek meghaladják napi átlagsebességüket, valamint a Hold-Uránusz együttállásra a Halakban, mely ráadásul azonos deklanációs fokon van! s egzakt oppozícióban a másik esőhozóval, Pluviusszal a vizes Skorpióban. Az éles kontrasztot mutató Nap-Szaturnusz együttállás miatt is már látszik, hogy Itt valami nagyon készülődik. Ismét Szélsőséges időjárásra figyelmeztet, méghozzá váratlanul, hisz az Uránusz váratlanul és nagyon hirtelen szokta megmutatni magát.
Ha Merkúr – lévén stacionárius vagy retrográd, vagy amikor éppen elhagyni készül egy jegyet és egy másikba lép át, vagy amikor megváltoztatja a szélességi fokát (latitude), akkor ezt rendszerint hatalmas szelek követik. Apogeum – bolygók naptávolban és földközelben. Nap közelsége felgyorsítja a planéták haladási sebességét.
Az emlékezetes Tüzijáték napja
Ezen a napon már a reggeli napfelkelte képletünkből is sokat sejtethetünk, az aznapi bolygó kapcsolódások aktivizálódásával.

 4./  Időpont: 2006. augusztus 20. 21 óra. Helyszín: Budapest.


Óraúr: Mars. Érvényességet itt nem kell vizsgálnunk, lévén eseményképlet, de figyelemreméltó, hogy az óraúr és az
Aszcendens ura ugyanaz a bolygó, a Mars.
Előzmény: A felhők ÉNy felől gyűltek ezen az estén, de nem tűnt komolynak a dolog. Aztán egyre sűrűbben villámlott, de valahogy nem tűnt vészesnek a látvány. 21 órakor menetrend szerint elsötétedett a Duna-part egy jó része, mindenki a folyó felé figyelt. A tömegben hátrafordultam. Döbbenetes látvány fogadott: egy pillanatra a villámfényben feltűnt egy hatalmas felhőorr a János-hegy felöl. Ekkor kezdődött odalent a tűzijáték. Pár másodperc alatt őrült szél kerekedett, a fergeteg hömpölyögve lecsapott a városra. Az örjöngő szélben minden átmenet nélkül kezdett el esni – mit esni, ömleni az eső! Gyakorlatilag vízszintesen esett, egy pillanat alatt bőrig áztatva mindenkit. Egy perc után az eső jégre váltott. A vízszintesen száguldó jég, víz miatt gyakorlatilag egy méteren belül volt a látómező. Üvöltött a szél, sikítottak az emberek, s a jéghideg szél miatt erősen vacogtak.

– Asc: Kos 06° 18’ (férfias, light fok).
Magát a rendezvényt az Asc. és annak ura jelöli. Tehát a Mars uralma alatt áll. Mars esszenciálisan peregrin a Szűzben, semmilyen méltósága nincs, tehát gyenge. Mentségére legyen mondva, hogy saját örömházában áll, a 6.-ban, (akcidentálisan is, a Kostól számítva, de bezárt jegyben állva gyakorlatilag tehetetlen. Azonban még ferálisnak is mondható, hisz ezt megelőzően, és ezután sem lesz kapcsolata egyik planétával sem.
Okcidentális – ami szintén a rosszabbik oldal számára. Van egy erősítő tényezője, mégpedig, hogy kölcsönös triplicitás szerinti recepcióban áll a Holddal. Hold az 5. ház csúcsán, saját uralmi helyén a népet, az embereket jelöli, s a helyzete jól leírja az adott szituációt, miszerint a nép a szórakozás, kikapcsolódás házának csúcsán – kölcsönös recepcióban – szó szerint szívesen, nagy barátsággal várja és fogadja magát a rendezvény jelölőjét, a tűzijátékot. Eddig nincs is semmi baj. A Holdnak viszont semmi rálátása a mellette lévő, szomszédos jegyben zajló eseményekre. Már csak azért sem mert üresjáratos. Ha lenne is, akkor se tehetne az ügy érdekében semmit. De nézzük meg, mi zajlik ebben a planétáktól zsúfolt 5. házban, azaz a tűzijáték idején. (És helyén is, hisz IV. ház – mely a helyszín –, szintén a Hold uralma alatt áll.)
Ha időjárási szempontból szeretnénk vizsgálni ezt a képletet, akkor első ránézésre nagyon sok minden feltűnik: S most Henry Coley szempontjait keressük: azaz, keressünk viharjelölőket – (ezt a meteorológusok úgy hívják „viharvadászat”). Van egy partill együttállás a Merkúr és a Szaturnusz között. Egy külső planéta egy belsővel együttállva már eleve nagy kontraszt. Vizsgáljuk meg őket: Merkúr a Naphoz képest orientálisan áll, tehát férfias, azaz száraz.
A Szaturnusszal való együttállása során ő is hideggé válik, már amenynyire egy Oroszlánban álló exil, és peregrin Szaturnusz hideg tud lenni… Azonban az Oroszlánban álló Merkúr alapvetően száraz és meleg természetű. Ez már éppen elég egy viharjelölőnek. Coley erre ezt írja „Nyáron néha elvétve, elszórtan záporokat és élénk szelet, szélvihart hoz.”
Elsősorban nagyon erős szelet, viharos széllökéseket. Nem csoda, hisz a forró-száraz levegőjű Merkúr egy nálánál jóval hidegebb-szárazabb planétával találkozik. Ezt akár le is fordíthatjuk hétköznapi meteorológiai nyelvre: A meleg száraz levegő egy hideggel kénytelen keveredni. Ebből a hőmérséklet különbségből nem kis szél kerekedhet. De hát egy fecske nem csinál nyarat, nézzük tovább! Ha jól megnézzük, akkor azt látjuk, hogy Merkúrnak ezt megelőzően a Vénusszal volt konjunkciója, kapcsolata. Vénusz szintén orientális pozícióban áll a Naptól, tehát a Merkúrral való előzetes együttállása a tüzes-száraz Oroszlán jegyében, forró-száraz időre ill. levegőre utal. Ezt megelőzően. Ez igaz is, hiszen egész nap és a megelőző napokban is kánikulai száraz idő volt. Vénusz alapvetően egy hideg-nedves planéta, nőies. Itt épp természetével ellenkező oldalon áll, szintén orientális, azaz száraz.
Nézzük ismét Merkúrt, s azt látjuk, hogy mint közvetítő planéta, gyakorlatilag átviszi Vénusz fényét a Szaturnuszhoz. Azaz a száraz-forró levegőt viszi a hideg felé. Ez egy egyszerű fényátvitel. Merkúr átviszi Vénusz fényét a Szaturnuszhoz, így nemcsak egy Merkúr–Szaturnusz partill, illetve nemsokára egzakt együttállásról van szó, hanem egy Vénusz–Szaturnusz konjunkcióról is. Mindez a legtüzesebb Oroszlán jegyében. A meteorológia nyelvén ez gyakorlatilag egy konvektív feláramlás, azaz zivatarfelhő1 képződés – H. Coley-t idézve: „Nyáron heves záporok”. Ha ehhez hozzáadjuk még az előző Merkúr–Szaturnusz hatást, akkor ez egy szabályos, mindennapi zivatarképződés.
Akkor miért ill. mitől vált ez a zivatar olyan lesújtóan pusztítóvá? E tragikus tűzijáték idején, nem is a zivatar okozta a tragédiát, hanem a nagyon heves, orkánszerű szél! Az eső gyakorlatilag vízszintesen esett! Fontos felfigyelni a szélerősség ill. a szélsebesség vonatkozásában egyrészt magának a képlet egészének a gyorsaságára, valamint a jelölő planéták sebességére.

Mit látunk?

Minden planéta napi átlagsebességének többszörösével halad, mondhatni rohan. Merkúr, mint szél generátor sebessége csaknem 2°/nap! Pontosan: 01° 55’. Már amikor belépett az Oroszlán jegyébe, akkor is túl gyors volt. Vénusz sebessége szintén meghaladja saját napi átlagát: 01° 14’. A külső planéták pedig szinte önmagukhoz képest száguldoznak. Szaturnusz: 00° 08’, Jupiter 00° 07’, Mars 00° 38’. Leginkább Szaturnusz sebessége és a Merkúré figyelemreméltó! Szaturnusz saját átlag sebességének négyszeresével száguldozik!

Összehasonlításképpen a planéták napi átlagsebességei:

   Szaturnusz – 2’ 02”/nap           
      Jupiter   – 4’ 59”/nap
        Mars  – 31’ 27”/nap                   
         Nap – 59’ 08”/nap
    Vénusz – 59’ 08”/nap                
    Merkúr – 59’ 08”/nap
Hold – 13° 10’/nap

A gyorsan haladó bolygók esetében az események gyorsan haladnak előre. Általában a gyorsabb bolygó váltja ki az eseményt, jelen esetben a Merkúr, és a lassúbb beváltja, itt a Szaturnusz. (Mivel a gyorsabbik az, amelyik a fényt veti, és a lassabbik az, aki kapja azt. A gyorsabbik a kezdeményező, a kiváltó, a lassabbik pedig beváltja az eseményt. Az utolsó szót tehát a lassabb bolygó mondja ki.) Az a bolygó, amelyik saját napi átlagsebességéhez képest sokkal gyorsabban halad, felgyorsítja az eseményeket, és ha van elég cselekvőereje, tehát cselekvőképes. A saját sebességénél gyorsabban haladó bolygó ereje növekedett, ezért a sebesség növekedés pozitív hatással van rá. Erőnövekedést eredményez.
Ezenkívűl, leginkább még a két időtengely utal az idő milyenségére. Ha a tengelyek (AC–DC és MC–IC), kardinális jegyekben állnak és maga a jelölő bolygó is, az esemény szinte perceken belül bekövetkezhet. A vihar egyik percről a másikra váratlanul és rendkívül hevesen sújtott le! Tehát a képlet tengelyei is az idő dinamikájára utalnak. Kardinális tengelyek! Ha az Asc. vagy ennek ura – és a bolygók többsége – kardinális jegyben áll, ott valószínűleg valami meg- vagy beindul (elkezdődik).
A leggyorsabb kifutású lehetőségeket a horaryban a kardinális jegyek adják. Ezek: Kos, Rák, Mérleg, Bak. Ők hatnak a leggyorsabban. Ezen belül is a tüzes jegyek a leggyorsabbak. Érvényesülésre, érvényre jutásra törekvők. Itt meg is lett az eredménye. De figyelembe kell venni a planéta esszenciális természetét is! Egy eleve lassú járású Szaturnusznak vagy akár Jupiternek „nem áll jól”, ha túl gyorsan halad. („egy nyugdíjas bácsi is veszélyeknek teszi ki magát, ha a rohanni kezd a busz után (vagy egy fiatal lány után)!” Ibn Ezra 95. aforizmája erről így ír: „A felgyorsult égitest olyan, mint egy rohanó fiatalember. Szaturnusz esetében inkább, mint egy vénember.” Olivia Barclay úgy mondta, hogy a nehézkes bolygók kizökkennek normál ritmusukból, akaratlanul is tévedhetnek, amikor gyorsan haladnak. A belső, könnyebb bolygóknak a gyorsulás ilyen szempontból nem árt. Tovább elemezve a képletet, ill. ezt a konstellációt, még mindig fokozhatjuk a helyzetet.
Miután ezt megelőzően Merkúr jól felhergelte magát a Vénusznál – mint láttuk, előzőleg vele volt afférja, dühét az amúgy is fékevesztett Szaturnuszon tombolta ki. De ha ez nem lenne elég, akkor azt is észre kell vennünk, hogy Vénusz után Merkúr még találkozik a Jupiterrel is sziniszter kvadrátban, s még azt is közvetíti Szaturnuszhoz, tehát az egész folyamat gyújtópontjában a Jupiter áll, amely kollektálja Merkúr és Vénusz fényét, ezáltal összekötve őket. Tehát ha a H. Coley-féle leírást nézzük, akkor számolnunk kell egy Vénusz–Merkúr-konjunkcióval, s ezek kvadrátjával a Jupiterhez. Valamint egy Merkúr–Szaturnusz-együttállással. Meteorológiai nyelven ezt úgy is mondhatnánk, hogy nemcsak egy egyszerű CB-t, zivatarfelhőt kapunk, hanem egymást fejlesztő szupercellákat.2
Ideális esetben a kollekcióban a gyorsabb bolygók [itt a Vénusz és a Merkúr] befogadják a náluk súlyosabb, lassabb planétát valamelyik méltóságában, kimutatva ezáltal a közöttük lévő szimpátiát. Ez itt meg is valósul, hiszen Merkúr Jupiter triplicitásában és arculatában is áll, ami szinte már felér egy nagyobb méltósággal, pl, mintha Merkúr Jupiter egzaltációjában vagy uralmában állna. Szinte szó szerint kiprovokálja belőle a zivatart... Vénusz szintén triplicitásában fogadja a Jupitert. Ők ketten nem állnak már együtt, szeparációban vannak egymással alkotott együttállásaikból, de Jupiter összegyűjti, kollektálja a fényüket, így összekapcsolja őket. (Persze a kollekció a fenti méltóságok nélkül is hat). Vénusz és Merkúr még terminus szerinti cserében is állnak. S végül, de nem
utolsósorban nézzük meg az állócsillagokat:

Procyon – együttáll a Holddal,   Regulus – együttáll a Nappal

Alphecca – együttáll a Jupiterrel, Deszcendensen Vindemiatrix

Dubhe – együttáll a Szaturnusszal, s a Merkúrral

Ascendensen – Algenib

Továbbá Merkúr és Szaturnusz együttáll a Jupiter kontraantiscionjával és viszont. Ez felér egy közöttük lévő oppozícióval, amely a planéták erősségét és helyzetét tekintve szintén súlyos vihar jelölő. Ennél a zivatar tevékenységnél leginkább nem maga a zuhi, hanem a nagyon erős, viharos erejű szél okozta a tragédiát.
A HivatalosIdőjárás jelentés:

Az Országos Meteorológiai Intézet (OMSZ) 2006. aug. 20-án, 19 óra 39’-kor kiadott egy úgynevezett „Piros riasztás”-t. A vihart egy, a hidegfront előtti meleg levegőbe futó instabilitási vonal okozta. A vonal, illetve a front tekintélyes, óránként 80-100 km/órás sebességgel haladt Nyugat-keleti irányban. A csapadéktevékenység igen erős volt, de az intenzív szakaszon viszonylag rövid ideig tartott. 4 halott, több száz sebesült.
Mindkét fővilágosító a Nap és a Hold is üresjáratosak, Nap legyőzött! A jótevők nincsenek jelen, nem tudják ellensúlyozni a körülményeket.
Legyőzöttnek, „besieged”-nek tekintendő bármely planéta, amely a két Kártékony bolygó, a Mars és a Szaturnusz között tartózkodik. Pl: Szaturnusz 15° Kos, Mars 10° Kos és Vénusz 13° Kos. Itt Vénusz legyőzött a két szerencsétlenség planéta által, melyet a régiek úgy írtak le, hogy elveszíti Isten kegyelmét. Ők akkor vették ezt annak, ha ez egy jegyen belül jön létre. De sokan azt mondják, ez akkor is fennáll, ha több jegy is bennefoglaltatik ebben a helyzetben. Ez is sérülés ill. gyengítő tényező a számára.

V./   S egy ráadás képlet, mely szintén ezen a nyáron történt:
  2006. Aug. 01-én a délutáni órákban, fél4 magasságában, egy óriási felhőszakadás volt Budapesten, melynek eredményeképp fél óra alatt annyi csapadék zúdult a városra, hogy a buszok elakadtak a fél méteres vízben, mely kerekeiket is ellepte. A közlekedés megbénult. A pincék szinte mindenhol megteltek vízzel, a Tűzoltóság szivattyús-kocsijai nem unatkoztak.
   Ha megnézzük e napnak a Napfelkelte képletét, abból szintén számíthattunk volna erre a nagy vízmennyiségre.

Képlet ideje: 2006. Aug. 01.   05óra 26perc35msp  AC Oroszlán 08°46'
Ezen a képleten figyelemreméltó, hogy Hold ugyan már üresjáratos, de jegyet fog váltani, s a hideg- nedves Skorpió jegyébe lép át. De ez önmagában még nem okoz csapadékot- (bár általában a Skorpió mindíg lehűti a levegőt, de önmagához híven, fel is kavarja azt, s csapadékot is hoz az esetek többségében). A Skorpióban viszont ott áll a nagy eső csináló, a Jupiter- saját terminusában azt csinál amit jólesik, mégha akcientálisan gyenge is. Ők ketten már tényleg nagy eséllyel jeleznek esőt, de ettől még nem lesz özönvíz fél óra alatt! Figyelemreméltó itt még a Vénusz-Merkúr együttállása a Rák jegyében, amelyek szintén nem hoznak önmagukban csapadékot, hisz orientálisok, száraz, férfias kvadránsban állnak. Valóban, amíg a Hold a Mérlegben tartózkodott, s e száraz Vénusz uralma alatt állt nem is tudott esőt csinálni, hiába egzaltálja Vénusz és Merkúr is a Jupitert. De amint a Hold belép a vizes Skorpióba, ott csatlakozik a Jupiterhez, ami ugye meleg-nedves planéta, s kvadrátba kerül a Nap-Szaturnusz együttessel. Ez már egyértelműen mutatja a nagy záporesőt. A hevességre utal, hogy két merőben ellentétes természetű jegy kapcslódik össze- a tüzes-száraz oroszlán a hideg-nedves skorpióval, s az ezekben álló planéták ezt még fokozzák is. Hold jegyváltása 15óra7perckor történik meg, ez mutatja számunkra a következő hold-ciklus, 2 és fél nap csapadék tendenciáit. A jegyváltás még a Skorpió 26. fokán érte a Látóhatárt, az Asc-t. A fennti planéta helyzetek alapján, és figyelembe véve segéd képleteinket is, leginkább a megelőző Újhold képletet, tehát jó eséllyel számíthatunk ezen a napon heves csapadékra. Az óriási, és heves esőzés akkor hullott, amikor a Hold jegyet váltott s belépett a vizes Skorpióba, s ugyanez a jegy kelt fel a Horizonton. Az azonos deklinációs fokok, vagyis paralell fényszögek beleszólása az időjárási eseményekbe, mindíg valami hirtelen, szélsőséges eseményre figyelmeztet, s csak ezen a napon volt a Nap és a Szaturnusz azonos deklinációs fokon, tehát nemcsak testileg álltak együtt, s így érte őket a Jupiter-Hold kvadrátja. Ettől lett ilyen szélsőségesen heves és nagy mennyiségű a csapadék. (Ez egyben a Hold első-negyedes csapadék-térképe is, amiből egy újabb egy-hetes periódusra kapunk információt).

Az időjárás előrejelzésében nem kaphat szerepet semmilyen ideológia, pszichológia, vagy vallásos tézis. Ez a realitáson, a tényeken alapszik, ezért nagyon hamar visszajelzést kapunk. Ha gyakorlásként olyan klasszikus viharok képleteit elemezzük, amelyek már megtörténtek és ismerjük időpontjukat, akkor tapasztalatainkkal ismereteket szerezhetünk, hogyan jelezzük előre a jövőbeli viharokat. Az asztrometeorológia nagyon sok téren gazdagíthatja tudásunkat, s életünket.
Azáltal, hogy megfigyeljük a hetekkel előre elkészített időjárási előrejelzésünk végkimenetelét, érvényesíthetjük az asztrológia használatát e téren s érvényt, hitelt szerezhetünk a hosszú távú előrejelzéseknek is e módszerrel. Ezért, ez egy nagyon hálás tudomány ill. tanulmány. Azonnali visszajelzést ad előrejelzésünkről, és mindenki tanulhat a tapasztalatokból. Kellő gyakorlattal és tapasztalattal, megfigyelések gyűjtésével bárki megtanulhatja, hogyan jelezze előre az időjárást egy bizonyos napra.

Az asztrológia tökéletes, mondhatni perfekt, csak az asztrológusok azok, akik nem tökéletesek. Közöttünk is vannak kuruzslók és vannak szakemberek is. Mégis az asztrológiát még mindig gúnyosan lenézik. Azon kell lennünk, hogy ezt a véleményt megváltoztassuk.
Természetesen mindenki tévedhet. A meteorológus és az asztrológus egyaránt. De tanuljunk a hibáinkból és elemezzük ki még egyszer a képleteinket a történtek szerint, miket mulasztottunk el figyelembe venni, s csak így juthatunk egyre több és több tapasztalathoz.

Napjainkban Carolyn Egan a legsikeresebb asztrometeorológus, ő amerikai és sokszor hivatkozik két mesterére, (C. C. Zain és George McCormack, ez utóbbi két főműve: „Long-range astro-weather forecasting – Hosszú távú asztrológiai időjárás előrejelzések” és „The Moon’s North Node: An important cyclic indicator – A Hold északi-csomópontja: Egy fontos ciklus jelző”).

„A meteorológia – még az időjárás figyelő műholdak, a radarok, a nagy sebességű számítógépek és a modern technika eszközeinek segítségével sem fog tudni eredményesen és hathatósan megbirkózni az olyan időjárási anomáliák pontos előrejelzésével, mint pl.: egy szignifikáns időjárási jelenség behatárolhatósága egy adott aktuális időpontra és a kibontakozása közti időre.” – ezt már számtalanszor volt szerencsénk megtapasztalni.

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést az asztrológia, eme kevesek által ismert ága iránt.
1 Olyan konvekció, amikor a légrészek nem közvetlenül a felszín közeléből, hanem magasabbról (ez 1-2 km-t, esetenként akár 5 km-t is jelenthet) indulnak. Az ~ kialakulhat olyankor is, amikor pl. a talajközeli levegő a fölötte lévő szintekhez képest hűvös és stabil. Az éjszaka, vagy a hajnalban kialakuló zivatarok tipikusan ~ révén alakulnak ki. ~-t a magas szintű labilitás feltételének megléte esetén pl. az örvényesség advekció válthatja ki (lásd még örvényesség advekció). ~-t okozhat még például a meleg nedves szállítószalag jelensége is, amikor gyakran az Adriai-tenger, vagy a Földközi-tenger felől kialakul egy, a magassággal emelkedő csatorna, amelyben meleg, nedves levegő áramlik. Adott esetben a szállítószalag – emelkedése révén – dőlt feláramlást alakíthat ki, növelve a magasban a feláramlásokat.
Emelt konvekció esetén azon labilitási indexek, amelyek talajközeli konvekcióval számolnak alábecslik a légkör labilitásának nagyságát. Heves időjárási jelenségek emelt konvekció révén is kialakulhatnak, de kevésbé valószínűek, mint a talaj közeli konvekció fennálltakor. Azonban az ~ révén kialakult zivatarok gust-frontjai (lásd gust-front) adott esetben beindíthatják a talajról induló konvekciót (lásd konvekció).
Instabilitási vonal v. Squall Line
Aktív zivatarok egybefüggő, közel folytonos vonala. Instabil légköri feltételek esetén a konvergencia vonalon (lásd konvergencia) egyenként kialakuló zivatarok láncot alkotva haladnak, ezek instabilitási vonallá erősödésének egyik gyakori oka lehet a magassági hideg és/vagy az örvényesség advekció. Érett formájukra jellemző, hogy előttük nyomássüllyedés, rajtuk erőteljes nyomásemelkedés (zivataros magasnyomás), majd mögöttük egy újabb alacsonynyomási terület figyelhető meg (sodródási depresszió). Nyáron a heves időjárási események egyik gyakori kiváltója a Szlovénia térségéből érkező ún. szlovéniai instabilitási vonal. A műholdképen is vonalas szerkezetet mutató mezoléptékű konvektív rendszereket, vonalba rendeződött mezoléptékű konvektív rendszereknek (vmkr) nevezzük (lásd MKR).  Érett formájukra jellemző, hogy előttük nyomássüllyedés, rajtuk erőteljes nyomásemelkedés (zivataros magasnyomás), majd mögöttük egy újabb alacsonynyomási terület figyelhető meg (sodródási depresszió). Nyáron a heves időjárási események egyik gyakori kiváltója a Szlovénia térségéből érkező ún. szlovéniai instabilitási vonal. A műholdképen is vonalas szerkezetet mutató mezoléptékű konvektív rendszereket, vonalba rendeződött mezoléptékű konvektív rendszereknek (vmkr) nevezzük. (lásd MKR)

2 Olyan nagy kiterjedésű, viszonylag hosszú életű zivatar, melynek magja mezociklont tartalmaz. A mezociklonban, így tehát a felhőben is, igen nagy örvényesség uralkodik és erősek a vertikális áramlások is. A szupercellás zivatar bármelyik heves időjárási eseményt képes produkálni: környezetében a felhőszakadástól a tornádóig akár együttesen is előfordulhat bármelyik említett esemény. A szupercelláknak három fajtáját ismerjük, melyeket a szupercella kinézete, felépítése valamint csapadékhozama alapján különböztetjük meg. A HP (High Precipitation) szupercella nagy területű és kiadós csapadékért felelős, míg az LP (Low Precipitation) szupercella kisebb méretű és kis területen produkál csapadékot, sőt LP szupercella esetén már az is előfordult, hogy kizárólag jég esett. A harmadik fajta a klasszikus szupercella, amikor csak a hátoldali leáramlásban van csapadék, viszont az akár kiadós is lehet, vele komoly jégeső is párosulhat. A szupercelláknak több vizuális ismertető jegye is van. A szupercella élete során akár 250-300 km-t is megtehet, akár regenerálódva, akár egy cellaként. Ha a szupercella gyakran regenerálódik, ciklikus szupercellává válik. Több szupercellás zivatar jól szerveződve mezolép. Egy szupercellában hatalmas energia tud felhalmozódni, valamint kirívó elektromos tevékenységgel rendelkezhet. Az ilyen viharokban a leáramlás a csapadék közelében olyan heves, hogy az átkeveredésből kerekedő szél akár a 120 km/h-t is elérheti (esetleges tornádótól függetlenül), mely fákat csavarhat ki és tetőket rongálhat meg. A szupercellás zivatart jól észrevehető forgást végző felhőbázisáról lehet a legkönnyebben felismerni.
A képletek adatai, ill. a Radix-előadáson a következő képletek szerepeltek még:

1. Tavaszi kvartál, 2007. márc. 21., Bp., 01 óra 07’ 20”, AC: Nyilas 21°54’, MC: Mérleg 20°38’
2. Őszi kvartál, 2007. szept. 23., Bp., 11 óra 51’ 11”, AC: Skorpió 27°59’, MC: Szűz 17°46’
3. Nap belépése a Bakba, (hőmérs.), 2007 dec. 22., Bp., 07 óra 08’, AC: 24°00’, Nyilas: MC: Mérleg 23°15’
4. Kérdőképlet: Meddig tart még a hőség? – 2007. július 20., Budapest, 08 óra 30’, AC: Szűz 03° 37’ (Regiomontanus)
5. Kérdő képlet:  Milyen ruhát vegyek fel a temetésre – 2007. aug. 27., Budapest, 22 óra 47’ (Regiomontanus). Asc: Ikrek 03° 01’
6. Horary: Vidámpark – 2007. aug. 29., Bp., 9 óra 28’, AC: Mérleg 13°28’ Regiom. (Esemény-képlet: 2007. aug. 31. Bp. 09 óra 28’)
7.  2006-os tűzijáték – 2006. aug. 20., Budapest, 21 óra 00’, AC Kos 06° 18' (Placidus).
8.  2006-os nyári kvartál – 2006. jún. 21., Bp., 13 óra 26 perc 13’’.
9.  Megelőző holdtölte – 2006. aug. 09-én, 12 óra 53 perc.
10. Ingressz Merkúr – 2006. aug. 11., Bp., 06 óra 10 perc.
11. Budapest alapképlete: 1873. okt. 25., 10 óra 42 perc.
12. Ingress Szaturnusz Szűz – 2007. szept. 02. Bp. 15 óra 51’ 17” AC: Bak 00°17’ (14:16-17:26-ig 1’) 25°07’05”-ig
13. Karácsony: Nap–Mars-oppozíció: 2007. dec. 24., Bp. 20 óra 36’ 30” AC: Bak 02°37’ MC Mérleg 02°37’, ez egyben egy Telihold-képlet is – időpont kicsit előbb
14. Horary: Fog-e a hó esni Télapókor? 2007. dec. 01. Bp., 12 óra 31 perc
15. Horary: Lesz-e hó karácsonykor? 2007. dec. 07. Bp. 14 óra 31 perc
Tavaszi Kvartál: 2008. Március 20. BP.  06:48:11   AC 28°26' Kos  Nap 00°00' Kos
Nyári Kvartál :   2008. Június    21. BP.  00:59:48   AC 06°13' Bika  Nap:00°00~ Rák ,  Hold 25°09' Bak

                                                                           Szathmáry Adrienne
                                                                           Asztrológus