Létezik egy mondás: "Aki ismeri a mítoszokat, az ismeri az embereket." Az emberiség tapasztalatokat szerzett, amelyeket azután az asztrológia dolgozott fel és tett továbbadhatóvá. Cselekedeteinket ugyanis a bennünk rejlő évezredes tapasztalatok irányítják.

A tapasztalatok olyan erők, amelyek az értelemtől függetlenül mozgatnak bennünket. A hagyomány szerint ez az erő az emberben lakozó isteni szférából ered, s csupán azért vetítjük az égre, hogy ezáltal objektívebb képhez jussunk. Objektívnek lenni azt jelenti, eltávolodni önmagunktól, vagyis a szubjektív elemektől. 

Az ember soha sem fogja egyetlen isten létezését sem bebizonyítani. A lélek, a tudattalan azonban ismer egy bennünk rejlő erőt. Ezért is van az, hogy a bennünk élő lelkek is olyan sokfélék, mint mondavilágunk istenei. Eleinte abban a tévhitben éltünk, hogy minden a saját akaratunkon múlik, és valamennyi döntés saját elhatározásunk gyümölcse. Azonban hajlamosak vagyunk átsiklani afölött, hogy létezik egy pont, ahonnan már nincs visszaút, egy pont ahol már nem választhatunk, és már nem tarthat vissza semmiféle értelem. Ekkor már saját utunkat járjuk, és megszállottként üldözünk valamit, ami teljességgel fölöttünk áll és hatalmában tart. Ezzel alakot öltöttek és vezetőnkül szegődnek az istenek és archetípusaik. Az asztrológia egyik érdeme, hogy megfejtette a rendkívül szerteágazó és sokszor nehezen áttekinthető istenmítoszok lényegét.
Az asztrológiai archetípusokat tehát az emberi tapasztalatvilág prototípusainak tekinthetjük... és mo0st lássuk az isteni bolygókat:

Apolló - Nap

Ritkán fordult elő, hogy az istenek és istennők valóságos alakban mutatkoztak meg az emberek előtt. Idejük legnagyobb részét az Olümposzon töltötték. Ők annak köszönhették halhatatlanságukat, hogy rendszeresen fogyasztották felséges italukat, a nektárt, és ínyenc eledelüket, az ambróziát
Számos természetfeletti tulajdonsággal rendelkeztek, például meg tudtak jelenni emberi és állati formában egyaránt. A görög istenek ugyanolyan jó és rossz tulajdonságokkal rendelkeztek, mint az emberek, éppen ezért az Olümposz gyakran volt hangos a vitáktól és viszályoktól.
Apollón,- Zeusz és Léto fia, Artemisz ikertestvére- neve olykor egyszerűen Phoibosz " Ragyogó", jelenítette meg az ókori görög mitológiában a Nap erejét. Vihar, tűz és fényisten volt, az élet isteni fia, a tisztaság, a világosság és fény gyógyító erejének hordozója. A jóslás és a költészet istene.
Tüzes nyilával elpusztítja az alvilág sötét lényeit, az ellene forduló vagy lázadó embereket. Értett a betegségek, sebek orvoslásához. Külsejét tekintve daliás, arányos testalkatú, fejét aranyos fürtök borítják, tekintetéből nyugalom és a szellem fénye árad. Szereti a dalt és pártolja a költőket, ő a múzsák karvezetője, a lantjátékot Hermésztől tanulta. A lakomákon az isteneket dallal, muzsikával gyönyörködteti.
Kedvenc állata a hattyú és azok a madarak, amelyeknek röptéből jósolni szoktak.
Gyógyító istenként hatáskörébe tartozik a bűnök eltörlése, olykor azonban szigorúan lesújt a halandókra, például ikertestvérével Artemisszel lenyilazza az elbizakodott Niobé gyermekeit, máskor járványt küld az emberekre.
Ért a vadászathoz is felszereléséhez tartozik egy ezüst íj, melynek nyílvesszői mindig célba találnak. Kedvesei közül híres Daphné, aki elutasította szerelmét, ezért az isten babérfává változtatta. A Naphoz hasonlóan azonban a napistennek is van árnyékos oldala. Ő a görög mitológia titokzatos Dionüszosza, az önkívület, a mélyből feltörő életkedv, a szőlő, a bor, a szüret, a mámor, aki egyben a földalatti lények, az éjszakai élet istene.
Dionüszosz az őserő megtestesítője, nemhiába kísérik útjain vad szatírok. Idő előtt, fejletlenül született, ezért Zeusz bevarrta a combjába, és addig ott tartotta, amíg erős csecsemővé nem fejlődött, ezért Dionüszoszt joggal nevezték kétszer született istennek.
Az asztrológia  szerint a Nap , életerőnk szimbóluma. Az életet, az alkotást szolgáló, a nehézségeket leküzdeni képes erő jelképe. Vállalkozó kedvre, bátorságra buzdít.
A mondavilág azonban a negatív vonásokat sem hallgathatja el. Neki tulajdonít néhány jellegzetes emberi gyengeséget, mint például önteltséget, kritikátlanságot, saját személyünk túlbecsülését. Apollón a babérkoszorú viselésének dicsőségén kívül, magában hordozza a mély zuhanás lehetőségét.
A görög mondavilágból származik a " napvilágra kerül" kifejezés, ami a szólásban rejlő igazság alapja. Aki hazudik, az menekül a fény elől, a sötétben adja át magát bűnös szándékainak és valódi dionüszoszi kábulatban lel méltó jutalomra.
Dionüszosz a világot beragyogó hatalmas Nap ellenistene. Ők ketten azonban mégis egyazon istenszimbólum két arca. A Nap a horoszkópban arról ad felvilágosítást, hogyan viselkedem, mennyire bízom magamban, mennyire vagyok önálló, cselekvőképes , milyen erős az akaratom és megvalósító erőm. Hol van életem súlypontja, melyik az az életterület ahol kiteljesedhetek , és kibontakozhatok. Milyen a viszonyom a tekintélyt, hatalmat képviselő emberekkel. Mennyire vagyok életerős, egészséges és életvidám.

Holdistennők

A másik fővilágosító a Nap után a Hold is magára vonta az emberek figyelmét. Nem ok nélkül vált a Hold különböző korok, különböző népek szemében legfőbb isteni jelképpé!
A Nap a férfiasság, a Hold a nőiesség szimbóluma. Szinte valamennyi mitológiában női alakban jelenik meg a Hold, és amilyen sok arca van a Holdnak, olyan sokfélék a holdistennők is.
Szeléné a holdistennő a befogadó , női princípiumot jelenti, neve "sugárzót" jelent. Uranosz és Gaia gyermeke. Testvére és felesége Héliosznak, a napistennek, akivel csak titokban lehetnek egymáséi, Szeléné eltűnik amikor Héliosszal egyesül. Újhold van, a kezdet és újrakezdés időpontja.
Egy új ciklus kezdődik, és így találjuk meg a Nap és Hold egyesülésében a mag, a csíra a dolgok őskezdetének képét. Szeléné a termékenység, a nők az otthon és a család istennője, de az éjszakáé, az alvásé és a halálé is. Összefüggésbe hozható a Föld életritmusával, az ár- apállyal , amelyet a Föld tömegvonzása idéz elő, és minden olyan folyamattal, amelyben a születés és elmúlás ciklusa jelen van. A monda szerint, a szép fiatal isten Endymion egy barlangban aludt, Latmosz hegyén, amikor Szeléné megpillantotta. A monda különböző okokat említ, hogy miért aludt el örökre, egyik szerint, az ő vágya volt, mert irtózott az öregségtől, így az alvás megőrzi örökre fiatalságát és szépségét. A másik történet szerint Zeusz felfedezte Hérával való titkos szerelmét, és örök álomba merítette. Szeléné egyesült az alvóval, anélkül, hogy egy szót szólt volna, és ötven lánnyal ajándékozta meg.
Itt találjuk meg a szótlan, csendes odaadást, a készségességet és az összetartozást , amelyek jellemzőek a Hold princípiumra. Itt újra előjön a természet ösztönös termékenysége, mely gondolatok nélkül szaporodik ,- egy belső ritmusnak engedelmeskedve-

Artemisz a görög mitológia szűz istennője a természetes érintetlenségben élő leányok jelképe, a Hold egy másik aspektusa, képe megfelel a növekvő Holdnak, amely még nem érte el a teljességet vagyis a ( teliholdat). Gyönyörű fiatal hajadon, arányos termettel, derűs és egyben komoly tekintettel.
Különösen ragaszkodik hajadonságához. Mindjárt születése után, látva, hogy anyja mennyit szenvedett Apollón világra hozatalával, arra kérte Zeuszt, hogy örökké szűz maradhasson.
Otthona zöld erdőség, a tiszta forrás, ahol állatokra vadászik. Ő a szűzies tisztaság védelmezője . Kiséretéhez tartoznak a harcias amazonok, akik vak dühvel, önmagukat elcsúfítva harcolnak tisztaságuk megőrzéséért a férfiak világa ellen.

A telihold megfelelője Héra, Zeusz felesége. Ő az anyaság istennője, és, a nők fontos szerepére utal a görög mitológiában. Héra az otthonok és tűzhelyek őrzője. A házasság törvényeit szigorúan betartja, de nemcsak saját magát védi az idegen férfiaktól, hanem Zeuszt is szeretné a nőktől, ami nem mindig sikerül, ezért a mítoszokban féltékeny istennőként ábrázolják.
Perszephoné -Zeusz és Démétér lánya- birodalma , a teljes elsötétülés felé tartó holdsarló alvilági istennőjének lakhelye.
A monda szerint épp virágot szedett társnőivel Szicíliában, amikor kettéhasadt a Föld, és Hádész az alvilág istene előbukkant aranyszekerével és elragadta őt. Hiába kereste anyja, hiába borult gyászba a föld, Perszephonénak az alvilágban kellett maradnia. Később Démétér kérésére Zeusz megengedte, hogy az év kétharmadát az Olümposzon töltse, de a többi egyharmad évet férjével kellett töltenie az alvilágban.

Az újholdnak, de különösen a holdfogyatkozásnak a fekete Holdnak Hekaté az istennője, - boszorkány- az éjszaka királynője, három feje van és egy kutyafalka kiséri. Lefátyolozott arccal, kezében fáklyával, főleg keresztutaknál, vagy a temetőkben jelenik meg, romlást és halált visz mindenhová. Hekatét, a méregkeverőt, nemhiába kötötték a holtak birodalmához. Kezdetben jótékony istennőnek számított, később azonban a sötét tudattalanból feltörő félelmet, testesíti meg.
Nála lel otthonra az egész démonvilág, a kísértetjárás, a varázslat és lidérces álmaink minden alakja. Az éj leple alatt kiválóan űzi varázslói mesterségét. Még Zeusz is tisztelte hatalmát, és senki sem merte őt akadályozni.
A Hold lélektanilag tekintve, érzelmi világunk, lelkünk alaphangulatát szimbolizálja, valamint, a tudattalan, ösztönös érzeteinket és érzelmi mintáinkat, amelyeket a mindennapokban megélünk. A Hold azt mutatja, hogyan reagálunk a külső ingerekre, milyenek a lelki reakcióink . A legelső minták csecsemő és kisgyerekkorban aktiválódnak, és intenzíven kapcsolódik az anyához. Tehát a bennünk élő anyai és ősi- női princípiumhoz. Az odaadási képességünkről, a ragaszkodásról, a gondozásról és táplálásról , arról, hogyan tudunk érzelmileg kinyílni és mennyire vagyunk befolyásolhatóak.
Mivel az anya a csecsemő számára a világot jelenti, egy olyan "ősbenyomást" hagy benne amit magával visz az életbe, s ez lesz az alapvető tapasztalata a világról és anyaképről.

Hermész - Merkúr

Először tehát a Nap és Hold hatását fedezte fel az ember és ezek ritmusát. A megfigyelésekkel pedig felfedezte az időszámítást. A többi istenség jellemzésében egyre igényesebb lett, rájuk vonatkozó tudását és tapasztalatait egyre pontosabban igyekezett megfogalmazni.
Merkúrt , a görög mitológiában Hermésznek hívták. Ez a bolygó áll legközelebb a Naphoz, és legnagyobb távolsága tőle 28 fok, tehát állandóan a Nap közelében tartózkodik, hol előtte, hol mögötte jár.
Nem csoda tehát, hogy ezt a vándorlást követjárásként könyvelték el az emberek. Ő lett az istenek hírnöke. Kezében hírnök pálcát tart, melyen két kígyó tekergőzik, fején utikalap, lábán szárnyas saru.
E mellet ő leleményesség, az ügyesség istene, a kereskedők és tolvajok pártfogója, a holt lelkek vezetője.
Feltalálta a pásztorsípot és a betűvetést. Ő rak tüzet az Olümposzon az isteneknek, és segíti a szónokokat.
Már a fogantatása is összefügg a bolygó szimbolikájával. Apja Zeusz egy éjjel kisurrant felesége, Héra mellől és meglátogatta barlangjában Maiat, Mükéné egyik hegyén. Ott nemzették Hermészt, aki titokban született meg. Tehát " törvénytelen" gyermek.
Nemzése összefügg a nem teljesen legális fogalmával. Kezdettől fogva független, már egy napos korában fiatalemberré érik, ehhez az időszakhoz kapcsolódik leghíresebb mítosza:... Kimászott bölcsőjéből és békateknőből készített lantján mulatta magát. / Az antik állatövi ábrázolásokon az Ikreknél mindig hangszer van, legtöbbször lant./ Majd egy napon felfedezi Apollón marhacsordáját. Ravasz cselt eszel ki, hogy ellopja ötven tehenét, s elhajtotta őket, de háttal a menetiránynak, hogy a nyomok megtévesszék a gazdát. Két tehenet ügyesen megsütött, a többit elrejtette. Majd visszabújt a bölcsőbe, s ártatlan kisdednek mutatta magát, akkor is amikor Apollón számon kérte tőle a csordát. Ügyesen tagadja, arra hivatkozva, hogy ő még gyerek .
Apollón Zeusz elé viszi az ügyet, ahol a tettes ismét olyan ravaszul védi magát, hogy a főisten nem tud haragudni rá.
Hermész egyúttal ki is használja az alkalmat arra, hogy helyet követeljen magának az Olümposzon az istenek között, és megemlíti, hogy két állatot áldozott a tizenkét istennek. Az istenek ama kérdésére, hogy ki a tizenkettedik, hiszen csak tizenegyen vannak, ravaszul így válaszol: " Ő ette meg az állatok tizenketted részét, egy falattal sem többet, mint amennyi őt megilleti."
Zeusz nevet a fiú agyafúrtságán, és később a megfelelő tisztelettel emeli az istenek sorába. Örült az ötletes, ügyesen beszélő kis istennek, és Hermész megkéri őt, hogy tegye meg hírnökévé.
Cserébe megígéri, hogy nem hazudik többet, de azt, hogy mindig a teljes igazságot fogja mondani, sajnos nem tudja megígérni.
Feladataihoz tartozik, hogy az istenek akaratát közvetítse az emberek felé és fordítva. Soha nem alkalmaz erőszakot, hanem beszédkészségét, meggyőzőerejét használja inkább.
Még az alvilágba is eljut, neki tulajdonítják azt a képességet, hogy a lelkeket visszahozza az Alvilágból.
Korán felismerte, hogy az emberben lakozó jó és rossz együttesen rejlik bennünk, s hogy saját magunknak kell megtalálnunk a két véglet közötti egyensúlyt. Ő az emberi isten, az emberhez legközelebb álló gyengékkel.
Láthatjuk tehát, hogy a merkúri észjárás nem azonos az értelmi képességgel, az a Hold ( jobb agyfélteke) és Nap ( bal agyfélteke) együttes működése. A horoszkópban Merkúr arról ad felvilágosítást, hogyan gondolkozunk , beszélünk, hogyan tanulunk, és mit jelent számunkra a tudás. Milyen mértékben tudunk objektíven és semlegesen gondolkodni és hogyan dolgozzuk fel azokat a tapasztalatokat, amelyekkel kapcsolatba kerülünk. Hogyan fejezzük ki magunkat, a tudás mely területei érdekelnek különösen, hogyan tudjuk az érdekeinket érvényesíteni.

Aphrodité - Vénusz

Valójában a Vénusz volt az a bolygó, ami amely az idők kezdete óta, leginkább elbűvölte az embereket.
Esthajnalcsillagként is ismerik, noha éjfélkor soha sincs a horizont felett. Nem csoda tehát, hogy a görög mitológiában Aphroditéról szóló mítosz is kétarcú.
E kettősséget, Phószphorosz és Heszperosz istenek alakja jelképezi. Phoszphorosz a Napot megelőző hajnali csillag, a komoly találkozást bevezető gyengéd szerelmi játék. Heszperosz ezzel ellentétben az esti csillag, amely a csendes szerelmet, az összetartozást jelképezi. A hagyomány szerint, az esti csillag kíséri nászágyba az újdonsült párt.
Már születésének körülményei között is kettősség van, az egyik szerint apja Zeusz, akinek villáma megérintett egy kagylót, és a tenger habjai közül kiemelkedett ki az istennő.
Másik nézet szerint, Uranosz az apja, akinek kifolyó véréből keletkezett a szépséges Aphrodité.
Ciprus szigetén ( itt bányásszák a legtöbb rezet, ami a Vénusz féme) volt kultuszának egyik középpontja, e szigeten terültek el gyönyörű kertjei, amelynek kerítését és kapuját, férje Hepaisztosz a kovács készített.
Az istennő ébreszti fel a szerelmi vágyat, hatalma mindenkire kiterjed, ( kivéve Athénét, Artemiszt és Hesztiát.)
Még a tengernek is parancsol, kedvező szelet, szép időt ad a hozzá fohászkodó utasoknak.
Ugyanakkor megbünteti azokat, akik nem ismerik el a szerelem hatalmát vagy dacolnak vele.
Aranyszekerét verebek húzzák, kedvenc madarai a galambok. Amerre jár az egész természet megújul, az embereket boldogság önti el. Szent növényei az alma és a rózsa. Többször szerelmi kalandokba bocsátkozik halandókkal, istenekkel egyaránt.
Amikor egyszer Árésszel volt együtt, Héliosz észrevette őket és értesítette Hepaisztoszt, aki egy bűvös aranyhálóval foglyul ejtette őket, hogy az istenek nevessenek a póruljárt szerelmespáron. Csak Poszeidon kérésére engedte őket szabadon.
Minden férfiban és nőben megvan a Vénusz-elv , amiben igen nehéz megtalálni az egyensúlyt.
Aphrodité-Vénusz a nőnek a férfi iránt érzett vágyát és a tökéletesség felé törést szimbolizálja. Tudja, hogy nincs boldogság, szenvedés és nincs győzelem, áldozat nélkül. Aki tökéletes boldogságra vágyik, annak előbb végig kell járnia Sztüx vizeit.
A nemek találkozásában Aphrodité-Vénusz és Árész-Mars állnak természetes feszültségben egymással. Azonos mértékben kell kötődniük egymáshoz, különben szerelmük puszta nemi kapcsolattá válik.
A Vénusz a horoszkópban arról ad felvilágosítást, hogy általában mit találunk szépnek, hogyan próbálunk harmóniát teremteni, milyen az ízlésünk , milyen típusú emberekkel jövünk ki jobban, kiket kerülünk. Hogyan teremtünk kapcsolatokat. Mit találunk értékesnek, mely dolgok adják nekünk a személyes biztonság érzését. Mi okoz örömet és beteljesülést.
Mennyire vagyunk odaadóak, megértőek mennyire tudunk másokra figyelni, illetve, hogyan tudjuk mindezt befogadni.

Árész - Mars

És most nézzük a vörös bolygót a Marsot.
A görög mitológia Árésznek ismeri. Szülei Zeusz és Héra. Dühből és bosszúállásból nemzették.
Héra mélyen fel volt háborodva férje legújabb félrelépésén, és Árész férfiúi mag nélkül fogant meg benne. Így a tulajdonságaiban is jellemzőek lesznek rá az indulatosság, zabolátlanság, szenvedélyesség, harcias viselkedés.
Durva, csiszolatlan modora miatt sem szülei, sem a többi istenek nem szerették. Homérosz az Iliászban erőszakosnak és dicsekvőnek írja le.
Ennek ellenére az Olümposz tizenként istenének egyike. Amennyire visszataszítóak karakter tulajdonságai, annyira vonzó a külsejét tekintve. Magas, izmos, igen vonzó a másik nem számára.
Árész eredetileg a tavasz az újra éledés, a tél sötét uralma feletti győzelem istene volt. Jelképe az eke és a lándzsa ami vasból készült és a Mars féme is az. Ez az istenség kettősségére utal, a tél legyőzéséhez teljes erőbedobással kell küzdeni, indulatoktól vakon, és hinnünk kell saját sebezhetetlenségünkben.
Egyszer két óriás, két Alóada felülkerekedik Árészen és bezárja Őt. A nagy isten ebben a helyzetben teljesen tehetetlen. Az ösztönélet feletti uralma révén nem juthat messzire. Bevetett erőnket, értelmesen, más erőkkel összefogva kell vezérelnünk, vagyis másokkal karöltve.
Az erő önmagában nem sokat ér... Amikor Athéné Árészen ejtett sebet, nagy fájdalmát csak Zeusz könyörgése enyhítheti. Amikor az óriások bezárták Árészt, csak Hermész ravaszsága szabadíthatja ki.
A beteljesülés érzését pedig csak Aphrodité hozhatja el számára.
A Mars az élet őserejét szimbolizálja. Őserő nélkül ugyanis semmit sem ér , mégis tragikus véget fog érni, aki csak ebben bízik.
Saját erejébe vetett túlzott bizalma gyorsan a vesztébe sodorhatják az embert. Akiben viszont túl kevés az őserő, annak puszta léte forog veszélyben.
Általában hibásan értelmezzük a Mars erőit, mert mindig kis szerencsétlenséget látunk benne. Pedig Ő a győzelem, a haladás megtestesítője is.
A marsi erőkkel szemben csak rendkívüli bátorsággal, de fegyelmezetten léphetünk fel. Azok ugyanis csak akkor vezetnek bajhoz, ha mértéktelenül, féktelenül vagy egyáltalán nem használjuk őket.
A Mars a horoszkópban azt mutatja meg, milyen a megvalósító erőnk, hogyan éljük meg indíttatásunkat, és milyen módon használjuk a gyakorlatban.
Valamint, ( a Vénusszal együtt) milyen bennünk az adás- elfogadás képessége.

Zeusz - Jupiter

Elérkeztünk a főistenhez, Zeusz- Jupiterhez.
Kronosz és Rheia gyermekeként jött a világra, öt testvérével együtt. ( Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidon Kronosznak atyja, Uranosz átka járt az eszében, miszerint őt is saját gyermeke fogja legyőzni. Ezért gyermekeit, ahogy megszülettek, sorra lenyelte.
Nem tudott ebbe belenyugodni Rheia, s amikor a legkisebb fiát, Zeuszt a világra hozta, elhatározta, hogy megmenti az életét. Követ pólyált be az újszülött helyett, azt adta oda férjének.
Kronosz nyomban le is nyelte. Anyja Zeuszt elrejtette Kréta szigetén. Két nimfára bízta Őt, akik friss mézzel és kecsketejjel táplálták, a fegyveres Kurészek pedig vigyáztak rá. Ha sírt őrzői éktelen lármát csaptak, hogy elnyomják a síró csecsemő hangját, nehogy Kronosz felfigyeljen rá.
Zeusz utóbb mindenkinek meghálálta szolgálatukat. A Nimfákat Kréta papnőivé, a Kurészeket pedig papjaivá tette.
Amaltheia Kecskét miután kimúlt, az ég csillagai közé emelte, bőréből oltalmazó pajzsot készített, szarvából pedig bőségszarut, amiből soha ki nem fogyott étel- ital.
Zeuszra várt a legnagyobb hatalom, Ő lett az istenek és emberek atyja.
Miután felnőtt, elment, hogy beteljesítette az átkot, amelyet Kronoszra kimondott Uranosz.
Az ész istennője ellátta őt tanácsokkal, varázsszert is adott Zeusznak, amellyel arra kényszerítette apját, hogy visszaadja lenyelt gyermekeit.
Sorra ki is léptek apjuk gyomrából, születésük sorrendjét megfordítva, először a kő került elő, utolsónak Hesztia. A legidősebb és legfiatalabb istennő egy személyben.
Zeusz visszahozta testvéreit az életbe, velük együtt küzdött meg Kronosszal a világ uralmáért.
Prométeusz is a többi isten oldalára állt, hasznát is vette a főisten Prométeusz tanácsainak. Felhozta a Tartaroszból a Küklopszokat, akik akkor kovácsolták számára a villámot. Hádésznek láthatatlanná tevő sisakot, Poszeidonnak háromágú szigonyt.
Ilyen fegyverek segítségével győzték le Zeusz és testvérei Kronoszt és a Titánokat, majd maguk között osztották fel a világot.
Zeusznak jutott az ég, Poszeidonnak a tenger, Hádésznak az alvilág. Utóbb Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a Tartaroszból, de száműzte, és messze nyugaton a Boldogok szigetén, az üdvözült holtak fejedelmévé tette.
Kronosz - Szaturnuszt életben hagyja, és kijelöli számára az őt megillető helyet az istenek világában. Zeusz tehát reménysugár önmaga és az egész világ számára. Kronosznak megkegyelmezett , mert nem létezik már a " szemet szemért" elv. A hideg szaturnuszi világ és a bölcs életelv közötti harc tehát beteljesedik. Éberen őrzi a vallást és igazságot oszt.
Hatalma alá tartozott az Olümposz és a világi rend egyaránt. Képes a megbocsátásra , de tud kegyetlenül büntetni , főleg ha úgy érzi, hogy kihasználják.
De megvannak a gyengéi is, büszkeségén néha csorba esik, és nem tud ellenállni a kalandoknak. Zeusz mindent megengedhet magának, hiszen ismerjük a mondást: " Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek!" Ezt persze ki is használja, s ez önteltség, zsarnokság képében jelenik meg.
Zeusz alakjában a Nyilas szabadságszerető, zabolátlan szelleme tükröződik, aki nem hajlandó magát korlátozni. Céljait, vágyait, elképzeléseit szeretné megvalósítani, ugyanakkor köti Őt a felelősség és a földi határok. Ez a két oldala versenyzik állandóan egymással, anélkül, hogy ez a verseny valaha is eldőlne.
A Jupiter a horoszkópban arról ad felvilágosítást, hogy milyen a hitem, filozófiám az életszemléletem (optimista vagy pesszimista). Milyen elvárásaim vannak a jövőre nézve. Mekkora szabadságra, függetlenségre tágasságra van szükségem az életben. Milyen a viszonyom a társadalomhoz, szociálisan hogyan viszonyulok az élethez. Milyen módon próbálom magamat tovább fejleszteni, hogyan tágítom a tudatomat.

Kronosz - Szaturnusz

Kronosz anyja, Gaia a Föld, aki a Káoszból származott.
Férfi nélkül hozta létre Uranoszt, az Eget.
Később fiával egyesült, és isteni titánokat szült, akikhez Kronosz is tartozott. A görögök halhatatlan óriásoknak tartották a titánokat, akik az ősidőkben uralták a világot.
Uránosz azonban csúnyának és visszataszítónak tartotta gyermekeit, és mindig visszatolta őket anyjuk hasába amikor meg akartak születni. Gaia keserűen panaszkodott fiának Kronosznak és rábeszélte, hogy harcoljon apja ellen. Egy éles sarlót adott neki, hogy ezzel kasztrálja apját. Uránosz kifolyó véréből születtek a bosszúállás istennői az erinüszek.
Miután legyőzte apját, ő lett a világ ura, de hamarosan ugyanolyan brutális és kegyetlen lett, mint apja. Megjósolták neki, hogy őt is gyermeke fogja megfosztani a hatalomtól.
A Kronosz - mitoszból azt az alapgondolatot szűrhetjük le, hogy azt kapjuk vissza amit adunk, tehát mindennek ami történik velünk, valahol a múltbéli döntéseinkben és cselekedeteinkben megvan a gyökere. Ha tanulunk a jelenből, akkor a jövőnk is megvátozhat.
Kronosz- Szaturnusz az idő és a sors istene.
Gyakran ábrázolják öregemberként kaszával, sarlóval a kezében, ami azt szimbólizálja, hogy minden ami a világon létezik, véges. Így köze van a korhoz, a földi élet határaihoz, a halálhoz.
Tehát senkinek sem jut több idő itt a földön, mint amennyit a sors szánt neki.
Megtanítja, mit jelent az idő az anyagi világban. Nem lehet kitérni az elől amit a Szaturnusz megkövetel tőlünk az életben.
Szigorú tanító, aki hagyja, hogy szenvedjünk, hogy végre észhez térjünk.
Viszont megjutalmazza minden erőfeszítésünket, kitartásunkat, még akkor is, ha az eredmény nem rögtön látszik is meg, hanem hosszadalmas, fárasztó út során.
A Szaturnusz a horoszkópban arról ad felvilágosítást, hogyan viszonyul hozzánk a társadalom, támogatja, vagy korlátozza terveinket. Mely területen érezzük bizonytalannak, félénknek, kevésnek magunkat. Hol élünk át újra és újra frusztrációkat, csalódásokat.
Mely területen tűnik úgy, hogy mindenki másnak jobb az élete, mint az enyém?
Azon a területen, ahol a Szaturnusz áll, konfliktus van a társadalmi és individuális elvárások között.

Uránosz - Uránusz

Uránosz neve "Eget" jelent, uralkodik az égbolton és a csillagokon. Minden éjjel leereszkedik a földre és sok gyermeket nemz vele. Az Uranosz legendát (Kronosz kapcsán már ecseteltem.)
A mítosz több olyan témát is tartalmaz, ami az emberi lélekben működik : Elégedetlenség a megteremtett dolgokkal, amelyek nem olyanok, mint amit elképzeltünk.
Harc az öregek és fiatalok között, az új és régi között, harc a konvenciók és az ember individualitása között.
Uranosz székhelye nem a föld és nem a földi realitás, hasonlóképpen a uránikus vagy vízöntő jellegű emberek sem élnek testükben, vagy érzelmeikben, leginkább szellemükben.
Az új eszmék iránti fogékonyság és ideáljainak tartossága jellemzi.
Ám amikor az elképzelt dolog konkretizálódik, vagyis testet ölt beleütközik a határokba korlátozásokba.
Uránosz mítoszában megtalálható a tökéletesség utáni törekvés, ami minden realizált dologban összeütközik az anyagi világ tökéletlenségével, vagyis a gyakorlati valóság nem felel meg az elképzeléseknek.
Az Uránusz, a Merkúr felsőbb oktávjaként az intuíció, a váratlan felismerés jelképe. Ami csak látszólag jön egyik pillanatról a másikra. Minden intuíciót az adott dologgal hosszadalmas foglalkozás előz meg.
A belső emberi erőkben rejlő új dimenziókat mutatja meg
Az Uránusz a horoszkópban a következőkről szolgálhat felvilágosítással: Mely életterületen élhetünk meg hirtelen felismeréseket, új, eredeti ötleteket, hol van erős vágyunk a változásra, hol érzünk vágyat az újításra , tökéletesítésre. Ahol az Uránusz áll, ott abszolut igazságot keresünk. Melyik életterületen hajlunk a szokatlan, váratlan cselekvési módokra.

Poszeidon - Neptunusz

Poszeidon,- Kronosz és Rheia fia, - a tengerek, vizek teremtő ura, kezében egy háromágú szigonyt tart, ami a Neptunusz bolygó szimbóluma is.
Ló alakú víziszellemek vontatják hintaját, amikor útra kél vízalatti palotájából.
Uranosz a káoszból született, de ki uralta a káoszt?
Zeusz testvére, Poszeidon- Neptunus , a tenger mélységének az ura.
A tenger, a káosz rokona volt, mivel háborgásában Ő sem ismert a szaturnuszi értelemben vett határokat.. Ahogy a tenger állandóan változik, nincs állandó formája, körvonala, úgy Neptunusznak is ahhoz van köze, ami megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan .
Feladata, hogy feloldja a határokat, átjárhatóvá váljon és olyan világgal hozzon kapcsolatba bennünket, amely a nyilvánvaló, megfogható és anyagi világ mögött rejlik.
Kapcsolatban van az álmokkal, ideálokkal, illúziókkal.
Amikor a Vénusz felsőbb oktávjaként értékeljük a Neptunuszt, azt azért tesszük, mert csakis egy magasabb rendű szeretetből eredhet a földi élet. Poszeidon- Neptunusz világa a minden vagy semmi otthona, a megsejtés és beleérzés végtelen lehetősége, természet feletti és határtalan. Transzcendens, okkult és misztikus.
Magasabb érzékelési képességet ad, az összefüggések felfogását, de rejtve marad azok számára, akik nem akarják megélni ezt az energiát. Ahol a Neptunusz áll, együttérzőek, beleérzőek és önzetlenek lehetünk.
itt vannak művészi vagy gyógyító képességeink is.
Megtanítja a valóságot úgy elfogadni, amilyen az valójában, és nem olyannak, ahogy az intellektusunkkal elképzeljük. Az intellektus csak azt tudja elfogadni, ami megfogható, vagy logikusan levezethető.
A Neptun a horoszkópban arról ad felvilágosítást, hogy hol van a mindent átfogó szeretet és odaadás képessége bennünk. Mely területen kell harcolnunk a bizonytalansággal, csalódásokkal, mely területen vagyunk hajlamosak a dolgok kikerülésére. Hol vagyunk hajlamosak illúziókra, becsapásokra, csalásokra, légvárak építésére, romantikára, a túl idealizálásra. mely területen él bennünk a feloldódás, a felejtés, a határok felszabadítása, egyedüllétünk és izoláltságunk legyőzése iránt.

Hádész - Pluto

... És végül elérkeztünk Hádészhez, az Alvilág urához.
Amikor testvéreivel legyőzte Kronoszt, felosztották egymásközt a világot, Hádésznek az alvilág jutott, hogy ott uralkodjon a holtak lelkén. Soha senki nem menekült meg attól, hogy át ne szállítsák a Sztüx folyón a holtak birodalmába, ami Hádész- Plutó székhelye.
Gyakran hordott láthatatlanná tevő sisakot, amely nagy mértékben segítette csábítási akcióiban.
Nem ismeri a részvétet, ki egyszer belépett a birodalmába, annak nincs visszaút. Szigorú király, de arra is van eset, hogy teljesíti a hozzá intézett kéréseket. Csak Heraklész veszi fel vele a versenyt, aki meg is sebesíti, és csak Orfeusz tudja meglágyítani a szivét, megengedi neki, hogy visszatérjen Eurüdykéjéhez, a Tartaroszba.
Szent fája a ciprus , trónja alól erednek az alvilág folyói.
Azok a tulajdonságok, amiket a mítoszok leírnak Hádészről, meggyőznek arról, hogy könyörtelen, a holt lelkek feletti ítéletei visszavonhatatlanok, hatalmas és minden élet ellensége. Ez a birodalom a lélek legalsó rétege. Ebből az iszonyatos mélységből csak felfelé visz az út. Hádész- Pluto a leggazdagabb isten, feltehetőleg azért, mert a föld kincsei fölött uralkodik. Jelképezi a tömeget, így a hatalmat is, mert aki a tömeget uralja azé a hatalom is.
A Pluto, a Mars felsőbb oktávja, vagyis a féktelen őserő egy magasabb rendű, transcendens érzése, a lelkierő.
Kapcsolatban van saját "alvilágunkkal" a tudattalan hajtóerőkkel és áramlatokkal. A Pluto a Skorpióban uralkodik, benne él a destruktívitás, amely gyakran önpuszító.
Tudata kikerülhetetlenül szembesül az élet fonák oldalával, és a gyermekkori tapasztalatok legtöbbször megerősítik a lélek sötét sejtelmeit . Így már korán kialakul az a meggyőződése, hogy a végén majd benyújtják a számlát.
A Plútó a horoszkópban arról ad felvilágosítást, hogy mely területen van nagyobb erőnk a koncentrálásra. Mely témában van különösen nagy regenerációs képességünk, akár testi vagy lelki vonatkozásban. Milyen jelentőségű számunkra családunk, rokonságunk, illetve az a csoport ahová tartozónak érezzük magunkat, hol fontosabbak ezek a személyek saját magunkénál.
Mely területen vagyunk képesek a gyökeres változtatásra, átalakulásra.
 
Köszönetnyilvánítás:
Ezúton szeretnék köszönetet mondani tanáromnak, Égető - Szabó Jánosnak akinek filozófikus életszemlélete, gondolkodásmódja nagy hatással volt rám a négy év alatt. Úgy érzem, neki is köszönhetem, hogy gyökeres átalakuláson mentem keresztül. Továbbá Gál Edit tanárnőnek, aki lelkiismeretes, precíz és tudását mindig felkészülten adta tovább.
 
Felhasznált irodalom:
Bernd A. Mertz : A csillagok tükrében
Brigitte Hamann: A tizenkét archetípus
Trencsényi - Waldapfel Imre:Görög regék
Alain Quesnel: Görög mítoszok és legendák
Mitológiai kislexikon

 
Barinka Ági